A Rodostói ház Kassán található Rákóczi-emlékhely, annak a háznak az utánzata, ahol a fejedelem 1720 és 1735 között száműzetésben élt, és halt meg.

A ház felépítésének gondolata 1904-ben merült fel először, amikor a magyar országgyűlés rehabilitálta a fejedelmet és bujdosó társait. Ennek értelmében megszervezték hamvainak hazaszállítását is. Ekkor határozták el a rodostói ebédlőház berendezésének átszállítását Kassára, hogy a már tervbe vett rodostói ház másolatának felépítése után felhasználhassák. Az ebédlőház felszerelésének átszállítására 1905-ben került sor, a  ládákat egy pincében helyezték el, ott vészelték át a világháborút, és közben teljesen megfeledkeztek róluk.

1936-ban, egy átalakításkor bukkantak rá a ládákba csomagolt ebédlőházra. A ház építése azonban csak 1938-ban, az 1. bécsi döntés után kezdődhetett el, Lux Kálmán budapesti építész korábbi, 1908-ban készített tervei alapján. Befejezni azonban már nem sikerült, az épület ezt követően hosszú időn át múzeumi raktárként szolgált.

Az eredeti gondolatot - II. Rákóczi Ferenc emlékházának berendezését csak 1990-1991-ben sikerült megvalósítani, ekkor az ebédlőház egyes elemeit (festett faburkolatok, stukkódíszítés, rácsos ablakok) is restaurálták.

Az október 27-ei ünnepségen Haraszti Attila főkonzul úgy fogalmazott: II. Rákóczi Ferenc egységbe kovácsolta az akkori ország népeit az elnyomókkal szemben, összefogásra késztetve magyarokat, ruszinokat, szlovákokat. A fejedelem és Zrínyi Ilona alakja ma is összeköt minket. Akkor is, és ma is nehéz időket élünk, súlyos kihívások érik régióinkat, s országaink legfontosabb feladata, hogy megőrizzük Európa biztonságát a saját identitásunkkal és kultúránkkal együtt. - Hisszük, hogy azok a történelmi sebek, melyek a két ország többségi nemzeteit elválasztják, gyógyíthatók. Nagyon fontosak azok az alkalmak, amikor egymás mellé állva, méltósággal tudunk megemlékezni történelmünk egy-egy közös kiemelkedő személyiségéről - hangoztatta Haraszti Attila.

Kassa főpolgármestere arról szólt, hogy a fejedelem személye nagyon fontos eleme a magyar és szlovák nép együttélésének. - II. Rákóczi Ferenc össze tudta fogni az embereket, hogy közösen emeljenek szót a szabadságért. Amint a múltban, úgy ma is összetartja a Kassán élő nemzeteket, nemzetiségeket és kultúrákat. Az ő érdeme, hogy városunkban a sokféleségben is képesek vagyunk szépen együtt élni – fogalmazott Richard Raši.

Pfliegler Péter, Miskolc alpolgármester kiemelte: nagy örömmel fogadta el a meghívást a rendezvényre, hiszen egy olyan emberre emlékezünk, aki magyar öntudatunk meghatározó személyisége, nemzeti egységünk szimbóluma, a hazaszeretet eszményének méltő jelképe. Mindemellett egy alázatos, igaz, keresztény ember, akinek emberi és vezetői mivoltáról hű képet fest, hogy társai önként hajlandóak voltak követni a száműzetésbe, Franciaországba majd Törökoroszágba is.

Pfliegler Péter elmondta, Rákóczi személye különösen sokat jelent szűkebb pátriánkban, hiszen életének számos eseménye köti Kassához, Miskolchoz, Munkácshoz, az egész régióhoz. - A történelem szeszélye folytán, az egykori kuruc fellegvár, az egykori Északkelet-Magyarország ma négy különböző országhoz tartozik. Éljünk a határ bármely oldalán is, II. Rákóczi Ferenc szellemében kell együttműködnünk annak érdekében, hogy kultúránk, nyelvünk, nemzetünk fennmaradhasson, és újra virágozhasson. Büszkén mondhatom, hogy a Kassa és Miskolc között a testvérvárosi kapcsolat példaértékű, ezt a jövőben is töretlenül folytatni, fejleszteni kívánjuk - hangoztatta Miskolc alpolgármestere.

A koszorúzások után aláírták a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium, valamint a kassai Márai Sándor Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és Gimnázium testvériskolai kapcsolatfelvételének dokumentumát.