A Kúria elnöke 2011-ben indította el a „Kúriai esetek” kerekasztal-beszélgetés rendezvénysorozatot. Ennek keretében minden évben kiválasztanak néhány jogi esetet, amelyeket a Kúria oldott meg, vagy olyan ügyet, amit a Kúria fejezett be. – Ezekből filmeket készítünk, majd kúriai bírák és külsős szakértők segítségével megvitatjuk, körbejárjuk az ügyet, annak jogi megoldásait – tájékoztatott Erdei Krisztián, a Kúria Sajtótitkárságának vezetője.

Debrecen, Pécs, Szeged és Budapest jogi egyetemei után most Miskolcra érkezett a programsorozat. Egy olyan kábítószer kereskedelmet feldolgozó ügyet ismerhettek meg a résztvevők, amely 2016-ban zárult le. Székely Ákos kúria bíró, valamint Csák Róbert szociológus és Zacher Gábor toxikológus ismertették, vitatták meg az esetet.

– A rendezvénysorozat kapcsán több jogeset feldolgozása is szóba került. Azért választottuk ezt a témát, mert egy nagyon széles társadalmi problémát érint. Nem csupán jogi oldalról, hanem interdiszciplináris jelleggel, különböző tudományterületek nézőpontjából is. Ezeknek a tudományterületeknek a rangos művelői adnak most számot erről a jogesetről – nyilatkozta Csák Csilla, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja.

A jogtudományi kar szoros szakmai kapcsolatot tart fenn a Kúriával, ami lehetővé teszi a doktorandusz hallgatók gyakornoki programban való részvételét. A keddi kerekasztal-beszélgetés nem csak a jogi kar hallgatói számára volt érdekes, az egyetem társkarairól is részt vettek rajta hallgatók és oktatók egyaránt. Csák Róbert, szociológus és Székely Ákos, kúria bíró, a Kúria Büntető Kollégiumának vezetője mellett az előadók között volt még Krecsik Eldoróda, a Kúria Büntető Kollégiumának bírója, valamint Zacher Gábor, toxikológus.

– Meg kellene találni a felvilágosítás és a büntetőpolitika közötti egyensúlyt, nagyobb energiát kellene fektetnünk a felvilágosításra, megszólítani a fiatalokat az ő nyelvükön, de nem megfélemlítő vagy elrettentő módszerekkel – hangoztatta Zacher Gábor. Hozzátette, a kábítószer szerinte „fétis tárgy,” a magyar kábítószer-helyzet pedig az uniós harmad tetején helyezkedik el. – Egy olyan jellegű jövőképet, életet kellene kínálni a fiataloknak, hogy tudjanak jó döntéseket hozni – emelte ki a toxikológus.

Szerinte a kábítószer problémát egy egyszerű, hárombetűs magyar szó meg tudná oldani: nem. – Elvárjuk a gyermekeinktől, hogy tudjanak nemet mondani és jó döntéseket hozni, de vajon mi tudjuk-e teljesíteni mindazt, amit a gyerekeinktől kérünk? – tette fel a kérdést a szakértő. Mint mondta, a felelősség elsősorban a családoké: ameddig egy átlag magyar gyerekkel egy átlag magyar felnőtt napi hét percet foglalkozik, addig állandóan felmerül a kérdés, hogyan tudunk értékrendet közvetíteni a gyermekeknek?