A telefonfülkék a kilencvenes években élték virágkorukat – tudtuk meg a Magyar Telekom csoport kommunikációs igazgatóságától. Akkoriban egy fülkét havonta átlagosan tíz órán át használtak. 2002-ben hétszázkét nyilvános telefon volt Miskolcon. Ebből kettőszázhatvankettő érmés és négyszáznegyven kártyás. Mára, a száz százalékot meghaladó „mobilellátottság” mellett, már csak százharminchét közterületi telefont üzemeltet a cég. Ezek közül százhúsz érmével, tizenhét pedig kártyával működik. Havonta azonban átlagosan kevesebb mint egy órán át használják a járókelők az egyes köztéri készülékeket.

Kivéve persze, amikor a vandálok jutnak a közelükbe. Bizonyára „jó hecc” lehet kirúgni az oldalát. A telefontársaság szerint ez leggyakrabban a Gyár utca - Szövő utca sarki és a Petőfi tér 8. szám alatti telefonfülkékkel történik meg. Idén szeptember 30-ig húsz fülkénél összesen százkilenc darab üvegfalat kellett pótolni. De számos egyéb károkozás is szerepel a listán. Például a graffitik eltávolításából származó kár igen jelentős, több millió forint.

– Természetesen az üzemeltetett, nemzetközi követelményeknek is megfelelő készülékeket a vállalat szakemberei rendszeresen ellenőrzik – írta közleményében a Magyar Telekom –, és az esetlegesen felmerülő hibákat mielőbb kijavítják. A fáradozásaink azonban sokszor eredménytelennek tűnnek, mert például a helyreállítást követően a firkák rövid időn belül újra megjelennek a fülkék falain, üvegein.

A nyilvános telefonszolgáltatás az egyetemes szolgáltatások körébe tartozik. Településenként, háromezer lakosonként egy darab nyilvános telefon üzemeltetése kötelező. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2014. júniusban három évre harminckilenc primerkörzetben ismét a Magyar Telekomot jelölte ki a nyilvános telefonszolgáltatás nyújtására.

Mint közleményükből kiderül a cég az elmúlt években nemzetközi példákat is követve próbált új nyilvános szolgáltatásokat – például sms-képes telefonok vagy multimédiás szolgáltatás – bevezetni, elterjeszteni, ám a tapasztalat azt mutatta, hogy a legforgalmasabb helyszínekre telepített eszközökön sem volt a szolgáltatások iránt olyan mértékű érdeklődés, hogy azt gazdaságosan üzemeltetni lehetett volna.