2010 szeptemberében még peonzaval indult el a közösségi játékot népszerűsítő program, idén pedig jojóra cserélték a pörgettyűs játékot. Egy évben kétszer, szeptember-november és április-június hónapokban járják az iskolákat bemutatókat és versenyeket szervezve – tudatta portálunkkal Czeglédy László, a projekt menedzsere.

– A legfőbb célunk, hogy kihozzuk a gyerekeket a számítógép mögül azzal a céllal, hogy játszanak, méghozzá közösségben játszanak – emelte ki a program létjogosultságát hozzátéve: nagyon sok az olyan gyerek, aki semmit sem sportol, nincsenek napi rendszeres elfoglaltságai. Mint mondta, azt szeretnék, ha kijönnének a gyerekek a lakásból, játszanának és nem a gép előtt ülnének.

Hugo Joyner, nemzetközi jojóbajnok gyerekkora óta játszik jojóval. Mint mondta, ő is egy ilyen rendezvényen ismerkedett meg Mexikóban ezzel a játékkal, mint amilyeneket most ők tartanak itt a miskolci iskolákban. – Saját magamat látom a gyerekekben, amikor összegyűlnek játszani – emelte ki a mexikói sportoló, aki negyedik alkalommal van Magyarországon.

László Spanyolországban élt 8 évet családjával. Itt találkozott először ehhez hasonló programmal, és úgy döntött Magyarországra is elhozza a kezdeményezést.

A jojó egy igen népszerű, alapvetően olcsó és egyszerű játék. A legegyszerűbb változatában két, többnyire fából, esetleg fémből vagy műanyagból készült korongot egy tengely köt össze, amelyre egy vékony zsineget tekernek. A jojó az egyik legrégebben ismert játék, számos kultúrában megjelent valamilyen néven. Archeológiai szempontból a második legrégibb ismert játék a játékbaba után. Noha sokan kínai eredetűnek gondolják, a valóságban már Kr. e. 500 környékén felbukkant az ókori Görögország területén: az Athéni Nemzeti Múzeumban őriznek egy jojózó alakot ábrázoló vázát és egy eredeti görög jojót is.