A jégkoronghoz és a gyeplabdához hasonló, jéglabdának is nevezett sportág idei csúcseseményén a nemzeti együttes a döntőben egyetlen góllal, 4-3-ra maradt alul Kanadával szemben.

„Tíz csapat vett részt a B vb-n, ahol a feljutást érő első helyért csak nagy csatában, szoros meccsen kaptunk ki – nyilatkozott hazaérkezése után az MTI-nek Ádámfi Attila, a magyar csapat vezetője, aki egyúttal mint a Nemzetközi Bandy Szövetség (FIB) alelnöke volt jelen Trollhättanban. – Külön öröm, hogy a FIB képviseletében az eredményhirdetéskor én adhattam át az érmet a mieinknek. 2016 után másodszor lettünk ezüstérmesek, ami önmagában természetesen szép eredmény, de mivel a feljutáshoz olyannyira közel álltunk, kis csalódottság azért maradt bennünk.”

Ádámfi Attila kitért rá, hogy a világrangsorban tizedik magyar válogatott abszolút amatőrnek számít.

„Nálunk nincsenek profi játékosok, nincs állami támogatásunk, minden kiadást a csapatnak kell állnia a részvételi költségtől kezdve a jégbérleten át a repülőjegyig. Így még inkább nagy eredmény, hogy minden évben ott tudunk lenni a világbajnokságon, s negyedik éve dobogós helyen vagyunk a B csoportban. Jövőre még akár eggyel előbbre is tudunk lépni Kínában, amely először lesz házigazdája bandy-világbajnokságnak.” – mondta.

Ami az olimpiai szereplést illeti, a magyar sportdiplomata emlékeztetett rá, hogy a bandy egy ízben – 1952-ben – bemutató sportágként már szerepelt a téli ötkarikás játékokon.

„Nem adtuk fel a reményt, hogy egyszer az olimpia hivatalos programjára is felkerül a bandy, amely amúgy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportág” – mondta Ádámfi Attila, aki a FIB-alelnöki poszt mellett a budapesti székhelyű Nemzetközi Súlyemelő Szövetség főigazgatói tisztét is ellátja:

„A súlyemelés a fő tevékenységi területem, ahol főállásban dolgozom, a bandy pedig a hobbim. Utóbbit magam is műveltem 19-től 40 esztendős koromig, két éve, több mint százszoros válogatottként vonultam vissza.”