Oláh Miklós bronzszobrát az istentisztelet után avatták fel. A szobor talapzatánál a város nevében Pfliegler Péter alpolgármester koszorúzott. A szobor avatóján ott volt Oláh Miklós húga is.

– Nem is reméltem, hogy ilyen jól sikerül a szobor. Annyira visszaadja őt, ez számomra egy olyan nagy öröm, hogy el nem tudom mondani – fogalmazott Takács Tiborné (szül.: Oláh Judit).

Oláh Miklós ugyan nem vett részt az ’56-os miskolci eseményeken, tüntetésen, mégis kivégezték egy évvel később. Horváth Miklós, a Terror Háza Múzeum vezető történésze szerint a fiatal férfi „kötelességének érezte, hogy nemzetőrnek jelentkezve segítsen fenntartani a rendet, megakadályozni a jogsértéseket.

– Segíteni kívánt abban, hogy a változások nyugodt feltételek, nyugodt körülmények között, mindenfajta önbíráskodás nélkül történjenek meg. Ezért vállalt szolgálatot – fűzte hozzá.

Az ’56-os mártír Oláh Miklós igazi közösségi fiatalember volt és rendszeresen járt a Kossuth utcai református templomba is. Szabó Sándor református lelkipásztor, a Lévay József Közművelődési Egyesület elnöke ismertette, hogy ebben a gyülekezetben vallotta meg először református keresztény hitét, amelyet mártíromságával pecsételt meg.

– Azt szerettük volna szimbolizálni, hogy a szobor hátterében a templom fala az a támaszték, ami lelki erőt is adott neki. Ugyanakkor „szemléli” is az itt közlekedő embereket, figyeli a magyar valóságot – mondta.

Juhász Ákos képgalériája!

Oláh Miklós szobra Balogh Zsófia szobrászművész alkotása.