A Destatis közleménye szerint a külföldi állampolgárok nyilvántartásában (AZR) 2017. december 31-én 10 623 940 ember szerepel, ami 5,8 százalékos - 584 860 fős - növekedés az egy évvel korábbi 10 039 080-hoz képest. A hivatal legutóbbi - 2017 első negyedévéből származó - adata szerint Németországnak 82,6 millió lakosa van, a nem német állampolgárok aránya így nagyjából 13 százalék. A magyar állampolgárok száma tavaly év végén 207 025 volt, egy évvel korábban 192 340.

A mintegy 585 ezer fős tavalyi növekedés a menekültválság előtt, 2013-ban tapasztalt ütemnek felel meg, és meghaladja az utóbbi tíz év 388 ezer fős éves átlagát - áll a Destatis közleményében, amely szerint 2017-ben két tényező volt meghatározó: az EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országokból érkező bevándorlás csökkenése, és az EU-hoz 2004 óta csatlakozott országokból (Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia, Szlovénia, Románia) érkező bevándorlás régóta tartó növekedése. 

A harmadik országokból származó külföldiek száma 163 ezer fővel emelkedett, szemben az egy évvel korábbi 665 ezerrel. A legnagyobb növekedést a szíriai, az iraki és az afganisztáni állampolgároknál mérték, körükben a nettó bevándorlás (a bevándorlók és kivándorlók számának különbsége) 61 ezer főt, 17 ezer főt, illetve 5 ezer főt tett ki. 

A Destatis kiemelte, hogy az utóbbi tíz év fejleményei azt mutatják, hogy folyamatosan emelkedik a 2004 óta csatlakozott, úgynevezett új EU-s államokból induló bevándorlás jelentősége Németországban. Az új EU-tagállamok valamelyikének állampolgárságával rendelkezők száma 2007 és 2017 között 919 ezerről 2,6 millióra emelkedett, ami 185,7 százalékos növekedés. A legnagyobb mértékű emelkedés a román és a bolgár állampolgárok csoportjában ment végbe 636,3 százalékkal, illetve 563 százalékkal.