Az intézkedés csak hőségriadó esetén lépne életbe, és csak járatritkítást jelente, a klasszikus értelemben vett szieszta bevezetése évek óta felmerül Magyarországon is.

Regős Gábor, a Századvég vezető közgazdásza szerint egyértelmű bizonyíték nincs arra, hogy a gazdaság és a szieszta között összefüggés lenne, így tehát nem kijelenthető, hogy egy-egy ország a szieszta megléte miatt rosszabbul vagy jobban teljesítene gazdasági értelemben.

Szeles Géza háziorvos, igazságügyi orvos szakértő az M1 Ma este című műsorában elmondta: az ember fizikai és szellemi teljesítőképessége is javul a délutáni pihenő következtében. Régóta bizonyított tény, hogy a teljesítményen javít az ebéd utáni egy órás pihenő, akár alvás is.

A szakember hangsúlyozta: tartós élettani hatás azonban csak akkor kimutatható, ha a szieszta rendszeressé válik. Szeles Géza szerint nagy hőség esetén nagy jelentőséggel bírhat egy hosszabb napközbeni pihenő, hiszen a koncentrálóképesség csökken meleg időjárás esetén. Elmondható tehát, hogy rövid távon is pozitív hatással lehet a szieszta, azonban hosszú távon csak akkor, ha ez a pihenőidő rendszeressé válik.

A délutáni pihenőidőt Spanyolország, Görögország és Olaszország is alkalmazza. Ezek az országok azonban nem prosperálnak gazdasági értelemben – hangzott el az M1-en. Regős Gábor hozzátette: az, hogy délután 1-2 óra hosszú pihenő időt iktatnak be munka közbe, nem azt jelenti, hogy ezzel csökken a munkaidő. Hangsúlyozta: a későbbiekben ledolgozzák a kimaradó időt, így tehát a munkaidő megváltozik, akár reggel nyolctól este nyolcig is eltarthat, hiszen a sziesztaidő későbbre tolja ki a munkaidő végét.

A közgazdász szerint Magyarországon jelenleg nincs létjogosultsága a bevezetésnek, hiszen hazánkban nincs tartósan harminc fok feletti időjárás. Amennyiben a globális felmelegedés hatására a hőségriadó alatt érvényben lévő hőmérséklet tartósan két-három hónapig is eltart, akkor el lehet gondolkodni a szieszta bevezetésén.

Regős Gábor kiemelte: a munkaidő ilyen fajta áthelyezése azonban felborítaná a munkarendet, főként a külföldi cégekkel is kapcsolatot tartó vállalkozásokét, hiszen ha itthon késő délután kezdődne egy tárgyalás, lehet, hogy egy külföldi országban már nem lenne alkalmas az idő erre.

Szeles Géza szerint amennyiben a felmelegedés hatására valóban eljön az az idő, amikor Magyarországon is akár két-három hónapon keresztül harminc-harmincöt fok feletti lesz az időjárás, biológiailag is indokolt lesz a szieszta bevezetése.

A háziorvos elmondta, a keringés átalakulása nem csak nyáron jelentkezik természetesen, azonban nyáron ez sokkal jelentősebb. A nyári melegben a keringés nagy terhelést kap, ezért az úgynevezett „kajakóma” valóban jobban megviseli a szervezetet.

Regős Gábor közgazdász szerint a munkakörülmények fontos szerepet tölthetnek be a szieszta bevezetésének kérdésében. Nem mindegy ugyanis, hogy van-e légkondicionáló berendezés az irodában, vagy nincs. Kijelentette: az sem mindegy, hogy a pihenő időt milyen helyen töltjük, hiszen ha ugyanúgy egy forró, napos helyen kellene eltöltenünk, akkor feleslegessé válik a pihenés, hiszen folyamatosan megterhelésnek van kitéve a szervezet – tette hozzá.