A százötvenhét macskatulajdonos megkérdezése után megállapították, hogy minél magasabb értelmi képességet tulajdonítanak a gazdák a macskáknak, általában annál több kommunikációról számolnak be kettejük között. A tanulmány a Science Direct tudományos honlapon jelent meg – közölte az ELTE pénteken az MTI-vel.

A macska mint házi kedvenc a kutyához hasonlóan a társállat kategóriába tartozik. A macskával (is) rendelkező háztartások száma ugyanolyan magasnak mondható, mint a kutyatartóké. Ugyanakkor a macskákról az etológia sokkal „kevesebbet tud”, amikor az ember-macska kapcsolatról van szó, mint a több évtizede intenzíven kutatott kutya-ember interakciókról.

A házimacskákról szóló etológiai kutatások eddig elsősorban a ragadozó viselkedésről, illetve a különféle magatartásproblémákról szóltak. Az ELTE Etológia Tanszék kutatói - Pongrácz Péter egyetemi docens és Szapu Julianna Szulamit MSc hallgató - most megjelent tanulmányukhoz kapcsolódva viszont a társállatként tartott macska és gazdája közötti viszony jellegzetességeiről kérdezték a magyar macskatartókat.

A tudósok arra keresték a választ, hogy a macskatulajdonosok hogyan képesek megérteni háziállatuk viselkedését, szándékait és hangulatát, illetve hogy a macska képes-e ugyanerre, vagyis milyen állat a macska az emberrel való együttélés szempontjából.

„Lényeges, hogy ebben a tanulmányban nem a kutyához viszonyítva elemeztük a macska viselkedését, és nem is arra voltunk kíváncsiak, milyen gondok merülnek fel a macskával kapcsolatban. Sokkal inkább arról kívántunk képet kapni, hogy a macska-ember kapcsolat mennyire sokrétű, milyen mértékben élik meg azt az emberek kétirányú interakciók folyamataként” – foglalja össze Pongrácz Péter.

Amint az a válaszokból kiderült, a macskatartók szemszögéből nézve kedvenceik jelentős értelmi és érzelmi képességekkel rendelkezhetnek, a macskák értik az emberi kommunikáció különféle formáit és maguk is többféle módon kommunikálhatnak az emberrel. A macskatartók viszonyulása kedvenceikhez nem egyforma: a nők „többet feltételeznek” empátia terén a macskáról, mint a férfiak, és a magasabb végzettségű macskatartók szintén kommunikatívabbnak és empatikusabbnak tartották állataikat.

Az idősebb emberek inkább számoltak be arról, hogy macskájuk érzelmileg igazodik hozzájuk. A gazda és macskája közötti interakciók sokrétűsége és a két fél közötti érzelmi közösség között összefüggés volt megfigyelhető. Emellett elmondható, hogy minél magasabb értelmi képességet tulajdonítanak a gazdák a macskáknak, általában annál több kommunikációról számolnak be kettejük között.

Érdekes szokásként merült fel a macskahang-utánzás különösen a fiatalabbak körében. Ugyanakkor a macskák hangjából a gazdák nem tudják kikövetkeztetni, pontosan mit is „szeretne” az állat, vagyis a macskanyávogás kevésbé informatív az ember számára. A tanulmány rávilágított arra, hogy a társállatként tartott macskák minden szempontból „teljes élményt” nyújtanak gazdáiknak az ember és állat között tapasztalható, kétirányú interakciók és társas megértés terén. A kérdőíves eredményekre támaszkodva a jövőben több kísérletes munkához is ötleteket meríthetnek a kutatók.