A hagyományoknak megfelelően a kamara életében meghatározó elődökre való emlékezéssel kezdték a napot. Előbb Lapis Imre Szentpéteri kapui temetőben található sírját koszorúzták meg, majd a megemlékezés virágait helyezték el előbb Szentpáli István síremlékén, aztán az egykori kamarai székház, a mai MAB falán lévő emléktáblánál.

BOKIK küldöttgyűlés, Juhász Ákos képgalériája I.

Ezt követően küldöttgyűlést tartottak, ahol Bihall Tamás köszöntőjében ismertette, 1896-ban adták át a miskolci kereskedők és iparosok adományaiból megépült Erzsébet téri központjukat, ami ma a Miskolci Akadémiai Bizottság otthona. Az elődök a kamara napjává nyilvánítottak a jeles alkalmat. A BOKIK elnöke hozzátette, 1994-ben szintén ezen a napon, november 29-én alakult meg a borsodi kamara.

Nőtt a térség gazdasági szerepe az országban

A megye vállalkozói mellett hivatal- és intézményvezetők, a miskolci szakképzés vezetői és egyházak képviselői vettek részt a küldöttgyűlésen, ahol Demeter Ervin kormánymegbízott értékelte az elmúlt egy évet. – Nincs változás, tehát nyugalom, békesség, kiszámíthatóság van a gazdaságban, a társadalomban. Ez komoly érték – szögezte le.

Adatokkal is alátámasztotta mondandóját, megtudhattuk például, hogy a megyében működő gazdasági társaságok árbevétele több mint 8 százalékkal nőtt, az export pedig még ennél is jobb eredményt ért el: több mint 16 százalékkal bővült. Ez a versenyképesség javulását jelenti, hangoztatta a kormánymegbízott. Az adózás előtti és utáni bevételekben is 70-80 százalékos emelkedést értek el a megye vállalkozásai, így nem meglepő, hogy a térség ma már komolyabb szerepet vállal az ország gazdasági növekedésében, mint korábban.

Emelkedő bérek, csökkenő munkanélküliség Miskolcon

Miskolc polgármestere beszédében úgy fogalmazott, az elmúlt évek gazdasági fejlődése alapján lépésről lépésre haladt felfelé a város az ország nagyvárosainak versenyképességi ranglistáján.

– Segítettük az évtizedek óta stabilan itt működő cégek versenyképességét, és új, kiszámítható partnernek bizonyuló nagyvállalatokat csábítottunk ide – hangoztatta Kriza Ákos. – Miskolc egy olyan várossá vált, ahol a vállalkozói környezet javulásának köszönhetően folyamatosan csökkent a munkanélküliség, emelkedtek a bérek, nőnek az adóbevételek, a cégek pedig perspektívát látnak a letelepüléshez.

Az oktatás fejlesztéséről szólva leszögezte, korszerűen képzett, az újdonságokra nyitott, a vállalkozásokhoz alkalmazkodni tudó munkavállalói réteg megteremtésére van szükség. Ez a cégek részéről jelentkező igény, amit igyekeznek teljesíteni. A szakképzés megújítása lett tehát a város gazdasági fejlődésének alapja, ebben kiemelten élvezik a magyar kormány támogatását is: első körben 6,5 milliárd forintot fordíthat Miskolc a cél elérésére.

„Magasabb bérek kellenek”

A küldöttgyűlés kiemelt témája a magyar gazdaság jövőképe volt, erről tartott hosszabb előadást a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Parragh László három fő területre koncentrált: a kínai gazdaságra, a cafetéria-rendszerre adott kamarai állásfoglalásra, valamint a magyar minimálbér alakulására. Kifejtette, a munkáltatók ma már nehezebben találnak munkavállalót, és Borsodban is az a kérdés, hogyan lehet itt tartani a munkaerőt.

– 2015-ben bemutattunk egy bérfelzárkóztató javaslatot, amiben azt mondjuk ki, hogy a munkaerő megtartása és az Európához való felzárkózás legyen a cél. Magasabb bérek kellenek. Azt állítjuk, hogy nem lehet megkerülni a minimálbér-emelést, közel leszünk a 4 százalékos inflációhoz, és ehhez még hozzájön a cafetéria. Ha tényleges reálbér-emelkedést akarunk, akkor nem fogjuk tudni elkerülni a kétszámjegyű, 10-15 százalék körüli béremelést – mutatott rá az MKIK elnöke.

Bihall Tamás hozzáfűzte, komoly gazdasági erőt jelent a BOKIK, aminek a gazdaságfejlesztésben és a képzésben vannak feladatai. Kifejtette: a munkaerőhiány kimagaslóan az első olyan tényező, ami a sikeres vállalati működést akadályozza.

A megyei kamara elnöke értékelte a szeptemberi, nagy sikerrel megrendezett és szép magyar és miskolci eredménnyel zárult EuroSkills Budapest 2018-at, a szakmák Európa-bajnokságát. Külön is köszöntötte Varholik Dávidot, aki a versenyen megyénk képviseletében ezüstérmet szerzett ápoló szakmában.

Díjak átadása

A Szentpáli Ösztöndíjat – melynek összege 300 ezer forint – idén Sepsi Máté, a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Karának mesterhallgatója kapta meg. Az ösztöndíjat kifejezetten a fiatal, 35 év alatti tehetséges kutatók anyagi támogatására hozták létre.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 16 évvel ezelőtt indította el a Magyar Kézműves Remek pályázatot, amivel a hagyományőrzés, a kézműves szakma rangját kívánják emelni. Idén országosan 123 pályamű érkezett be. Kovács J. Attila cipészmester megkapta a Remekek remeke elismerést. A négy nyertes borsodi pályázó – Bogdán Erzsébet sárospataki hímző népi iparművész, Debreczeni Sándor miskolci késes népi iparművész, Merényi József miskolci faműves, valamint Kovács J. Attila miskolci cipészmester – most oklevelet vehetett át Parragh Lászlótól és Bihall Tamástól.

Juhász Ákos képgalériája II.

Aranykoszorús mester címet vehetett át Sobotic Miklós autószerelő mester és Nagy Károly kőműves mester.

A küldöttgyűlésen adták át a kamara díjait is. A kamara kiemelkedő gazdálkodó szervezete díjat a Fraisa Hungária Kft. (Varknal György ügyvezető igazgató), a Bihari és Társai Kft. (Bihari András ügyvezető igazgató), Szabó Imre egyéni vállalkozó, valamint a Plósz és Társa Bt. (Plósz János ügyvezető igazgató) vehette át.

2018-ban A gazdaság szolgálatáért kitüntetésben részesült Varga Béla, a BorsodChem Zrt. HR- és kommunikációs egységet vezető elnökhelyettese, Deutsch Miklós, a Deutsch és Társa Kft. ügyvezetője, Horváth Tamás, a Tom-Hair Kft. ügyvezetője, valamint Grábics Ágnes, a Központi Statisztikai Hivatal szakmai főtanácsadója.

A BOKIK tanulóképzés terén kiemelkedő gazdálkodó szervezete kitüntetésben részesült a Szalézi Művek Kft (Seres Ottó cégvezető).

Végül a kamara munkatársai közül többek is megkapták az elnöki dicséret kitüntetést.