Ha engem kérdeznek, a péntekinél nehezen lehetne tökéletesebb koncertélményt nyújtani valakinek: egy középkori vár a háttérben, koncert a küzdőtéren, tűzijáték, és Wellhello? Megpróbálhatják túlszárnyalni… de ahhoz nagyon magasra kellene repülni.

Fluor és Diaz, azaz a Wellhello már koncerteztek városunkban, a Lovagi Tornák Tere viszont új helyszín volt számukra. Ráadásul a hely adottsága miatt még elképesztőbb módon tudtak játszani a pirotechnikával; a tűzijáték hol a várból, hol a színpad mellől lepte meg a közönséget, teljessé téve a hangulatot. A fellépés előtt elcsíptem a fiúkat egy interjúra, melyben meséltek az őszi különleges koncertjükről, és az is kiderült, miről énekeltek volna, ha a banda a középkorban létezik.

MiNap: Miskolcon már jártatok, a mostani helyszín viszont új. Mennyire engedi az időtök, hogy szétnézzetek a városban, vagy akár itt, a Diósgyőri várban?

Diaz: Én pont az előbb voltam a várban, és nagyon meglepődtem, mert így felújítva még nem láttam. Hallottam, hogy lesz vizesárok is, úgyhogy ha az is kész lesz, biztosan megnézem megint, úgyis sokat járok errefelé, hiszen van ide kötődésem.

Fluor: Na, mi az? (nevet)

Diaz: A barátnőm idevalósi, és sokszor jártam már itt, viszont képzeld el, hogy a vár valahogy eddig kimaradt, de ezt most pótoltam. Pihenés céljából maradok is a városban két napot.

Fluor: Szeretjük a várost, és ugye öt-hat év után visszatérve rádöbbentünk, hogy mennyire megújult a belváros is. Ahogy a Szinva köré szépen fel lettek építve a terek, macskakő, márvány… nagyon hangulatos.

MiNap: Indul a nyár, jön a fesztiválszezon, koncertezés ezerrel. Mennyiben más egy nagy fesztiválon fellépni, mint egy kisebb közönségnek? Melyikben mi a jó?

Diaz: A klubkoncerteknél én azt szeretem, hogy közelebb van a közönség. Ezáltal, ha lehet ezt mondani, talán van egy bensőségesebb viszony. A fesztiválokon viszont hihetetlenül nagy élmény, hogy több ezer embert látsz a színpad előtt, és éneklik a dalokat.

MiNap: Most egy középkori vár mellett mozgatjátok meg a miskolci közönséget. Milyen lett volna, ha a Wellhello a középkorban létezik, miről írtatok volna?

Fluor: Hát ugye volt nekünk egy Mátyás királyunk, meg az igazságosságáról szóló legendák. Lehet, hogy kicsit körbejártuk volna, hogy vajon tényleg olyan igazságos volt-e, mint amilyennek mondták.

MiNap: Tomi, láttam, hogy belekezdtél a videoblogolásba, a közös életetekbe is engedsz bepillantást ezáltal, de az egyéni programjaidba is. Milyen volt a Coachella (amerikai zenei fesztivál – a szerk.)? Tényleg akkora feeling van, vagy egy kicsit „divatbemutatós” az egész?

Fluor: Az tényleg nagyon nagy érzés, amikor ott van melletted háromszázezer ember és Beyoncé ott a színpadon, és meglepetésként feljön mellé Jay-Z, meg hogy Eminem is feljön 50 Cent mellé, hogy összeáll a Destiny’s Child, ott van a The Weeknd, és olyan underground előadók lépnek fel, akiket jórészt csak Amerikában nézhetsz meg. Ezek mellett viszont van egy ilyen túlszabályozott, kicsit steril története is a dolognak, hogy ez egyfajta fura expó a lányoknak, akik szeretnék eladni magukat, és annyira figyelnek rá, hogy csinik maradjanak, hogy meglegyen a tökéletes fotó, tehát van benne egy ilyen is azért.

MiNap: Most jelentettétek be, hogy egy szimfonikus zenekarral közösen léptek fel ősszel a Budapest Parkban. Meséljetek nekem erről egy kicsit! Honnan jött az ötlet?

Fluor: Van egy dalunk, Az utolsó hibám című, amit régóta szerettünk volna kihozni, de nem találtunk neki helyet, mert a nyárhoz túl szomorú, így sokat tépelődtünk, hogy mi legyen vele.

Diaz: Több hangszerelése is volt már a dalnak, és tök jó volt, amikor Tomi bedobta ezt az ötletet, hogy mi lenne, ha szimfonikus verzióban készülne el.

Fluor: Szövegileg is „megnyílósabb” a dal, úgyhogy meglátjuk majd, hogy fogadja a közönség.

Wellhello koncert. Beregi László képgalériája.

A fiúk az interjú végén elmondták, egy brutál bulira számíthat a miskolci közönség. Igazuk lett, a hűvös idő ellenére is rengetegen gyűltek össze a színpad előtt és a lelátókon, hogy a zenekarral együtt tombolhassanak. A Rakpart című dal egyik sora, – „veled maradnék minden egyes villanásra” – nem is lehetne találóbb, hiszen a koncert közben felvillanó tűzijáték nemcsak szemkápráztató, de tökéletesen illik is a banda zenéje által képviselt életérzéshez.

Egy fesztivál, egy csendes nyári este, egy összetört szív bánata, belvárosi zsongás, – ezeket mind átélhetjük egy-egy dal által, hiszen Fluor és Diaz tiszta őszinteséggel adják át az érzéseket. Ha valahol, akkor egy Wellhello koncerten mindenkinek ott a helye – reméljük, hogy Miskolcra is hamarosan újból ellátogatnak.