A második hegylánc is a Tombaugh Regio névre keresztelt területen található. A 2000 kilométer széles, szívet formázó területet a Plútó felfedezője, Clyde Tombaugh tiszteletére nevezték el.

Az újonnan fellelt hegylánc 1,6 kilométeres magasságba tör a Plútó fagyos felszíne felett, vagyis leginkább az Appalache-hegységre hasonlít, míg a Tombaugh Regio másik ismert hegylánca sokkal inkább a magasabb és csipkézett Sziklás-hegységet idézi több mint 3,2 kilométeres magasságával.

A képződmény a Sputnik Planum jégsíkságtól nyugatra terül el, és 110 kilométerre északnyugatra a magasabb hegylánctól, amelyet a kutatók Norgay Montes-nak neveznek Tenzing Norgay serpa után, aki Edmund Hillary társaként elsőként mászta meg 1953-ban az Everestet. (A Tombaugh Regio, a Norgay Montes és a többi hasonló név egyelőre nem hivatalos, mivel a Nemzetközi Csillagászati Uniónak jóvá kell őket hagynia.)

Az új fotót az űrszonda július 14-i közeli randevújakor lőtte, és a Tombaugh Regio meglepő komplexitásáról árulkodik. Jeff Moore, a szonda szakembere a július 21-én közzétett fotóval kapcsolatban elmondta, hangsúlyos különbség figyelhető meg textúrában a keletre elterülő fiatalabb, fagyott síkságok és a nyugati sötét, kráterekkel tarkított felszín között. Megjegyezte, hogy a sötét és világos anyagok között is komplex interakció zajlik, amelynek természetét igyekeznek feltárni.

A kráterek hiánya a Sputnik Planumon arról árulkodik, hogy a jeges síkságok geológiai szempontból nagyon fiatalok, 100 millió évesek, vagy talán még fiatalabbak. A sötétebb terület nyugatra, viszont valószínűleg több milliárd éves.
Az új fotón 0,8 kilométeres, apró jellegzetességek is látszanak. A New Horizons 77 ezer kilométeres távolságból lőtte.

Július 14-én azonban 12 ezer 500 kilométerre közelítette meg a törpebolygó felszínét, ezáltal még izgalmasabb képekre számíthatunk a közeljövőben. Az összes, közeli randevú alatt begyűjtött adat tömörített formában már 2015 végére a kutatók kezében lesz, további egy évet ölel majd fel a teljes adatkészlet hazaküldése.