A cigány boldogsága – ezzel a címmel jelent meg egy kis cikk 1914. november 14-én a Budapesti Hírlapban. Ebből az írásból származik a következő idézet, amelyet Scholtz Róbert Gergely régész, történész mottóként választott ahhoz a kiállításhoz, mely azt mutatja be, miként harcoltak a magyar katonák – köztük a cigányok is – a Nagy Háborúban. „Úgy harcolt a cigány, mint egy oroszlán. A fáradalmakat a legjobban bírta, igényei nem voltak, meleget vagy hideget föl sem vette, s ha verekedni kellett, nem volt vakmerőbb legény az egész ezredben. Azt akarta megmutatni, hogy a cigánynak, a mindenünnét kirúgott, mindenkitől lenézett cigánynak is van hazája...”
Scholtz Róbert Gergely történész évek óta kutatja, miként harcoltak, milyen beosztásban szolgáltak a cigány származású katonák az I. világháborúban. A szakember szerint áldozatvállalásukról, helytállásukról azért tudunk viszonylag keveset, mert az Osztrák-Magyar Monarchiában nem önállónemzetiségként tartották számon a cigányságot. Ez a kiállítás a korabeli cigányság helyzetét, a cigányokhoz kapcsolható hadi- és történelmi eseményeket mutatja be.
A szeptember 12-én, szerdán délután fél 5-kor kezdődő megnyitón a könyvtár nevében dr. Prokai Margit igazgató köszönti a vendégeket, majd Petrovánszki Norbert, a Hangadó Egyesület elnöke mond bevezetőt. A szakmai megnyitót dr. Bene János, a nyíregyházi Jósa András Múzeum címzetes igazgatója tartja. Ezt követően Scholtz Róbert Gergely régész, történész, a kiállítás szervezője alkalmi tárlatvezetés keretében számol be a Nagy Háború elfeledett cigány katonáinak életéről, katonai szolgálatáról.
A kiállításhoz kapcsolódik a könyvtár gyűjteményének felhasználásával készült kötetbemutató és irodalmi ajánló. Címe: A Nagy Háború az irodalomban és a történelemkönyvekben. A Hegedűvel és puskával – a Nagy Háború elfeledett cigány katonái (1914–1918) című tárlat megtekinthető szeptember 22-ig a könyvtár nyitvatartási idejében.